Rózsás park – riposzt

Szőke volt, elegáns és karcsú. Visszafogott úrilány. Több nyelven tudott, jól zongorázott, ügyesen táncolt.

A férfi szerette, mérték nélkül, túlságosan. Mert így jött, belülről. Nem volt viszonzás. Hetente várta a vonatnál, rózsával, szekfűvel, tulipánnal. Ha nem tudta, melyik vonattal jön, megvárta a következőt is.

Elhívta a lányt színházba, eljött. A nő annyit kért, hogy az előadás végén majd siessenek. A férfi nem tudta mire vélni, de siettek. A lány valahogy más volt, mint máskor. Épp hogy el tudtak lépni egy száguldó-lefékező autó elől a téren. Aztán a nő beszállt, a férfi pedig megdermedt a sokktól, a hideg rázta.

Többet nem ment ki a vonathoz. Azóta nem vesz virágot. Senkinek.

Sikeresebb…

– CC –